Alacsonyabb fűtésszámla kellemesebb közérzet
Bár az épülethomlokzatok hőszigetelésével elérhető jelentős energia megtakarítás gazdasági előnyei közismertek, a kapcsolódó épületfizikai meggondolásokat valamint a kivitelezéshez felhasznált anyagok és technológiai megoldások választékát mégis kevesen ismerik. Az alábbi összefoglalás a lehetőségek ismertetésével szándékozik segíteni a homlokzatszigetelést fontolgató érdeklődőnek abban, hogy a számukra legmegfelelőbb hőszigetelő rendszert kiválaszthassák.
Kívül vagy belül ?
Az épületek falait kívül és belül is szigetelhetjük. Belső hőszigetelés esetén a téli hidegben a falazat a lakótér felől érkező fűtés hiányában kihűl. Mélyebb rétegeiben a harmatpont alá csökkenő hőmérséklet következtében kicsapódó pára a falszerkezetet átnedvesíti, ami a hőszigetelés leromlását és a falazóanyag fagykárosodását idézheti elő. Emiatt jelentős hatású hőszigetelés csak a falazat külső oldalán alakítható ki.
Mivel ?
A homlokzatok külső hőszigetelésére legáltalánosabban hőszigetelő hatású vakolatokat, szálas anyagokból készült táblákat vagy műanyag habokat használnak. A hőszigetelő vakolatok alkalmazását csekély hőszigetelő hatásuk kérdőjelezi meg. Ezt szemlélteti az a tény, hogy egy 5cm-es polisztirolhab lap hőszigetelő tulajdonságait a kivitelezhetőség határait messze meghaladó 20 cm vastagságú perlit- vagy 10 cm vastagságú polisztirolgyöngy tartalmú hőszigetelő vakolattal lehetne elérni. Csekély hőszigetelő hatásuk miatt a hőszigetelő vakolatokat alig használják.
A szálasanyag tartalmú homlokzati hőszigetelő lapok nagy testsűrűségű kőzetgyapotból készülnek, melynek elemi szálait az átnedvesedés ellen hidrofób (víztaszitó) bevonattal látják el. Mivel a kiváló hőszigetelésű és jó páraáteresztő tulajdonságú hidofóbizált lapok eleve magas árát a jelentős súlyuk miatt szükséges masszív felerősítési módszerek még tovább növelik, ezért napjainkban ezeket az anyagokat ritka kivételektől eltekintve középületek, kórházak, iskolák, toronyházak hőszigetelésére használják, melyekre vonatkozóan az építési és tűzvédelmi rendeletek a homlokzati tűz terjedését fokozottan gátló anyagok alkalmazását írják elő.
Utólagos homlokzati hőszigetelésre napjainkban a duzzasztott (expandált) polisztirolhabból (EPS) készült hőszigetelő lapokat használják legelterjedtebben. A megnövekedett szigetelési vastagságok következtében egyre kedveltebbek a fehér polisztorolhaboknál 20%-kal jobb hőszigetelésű szürke grafitos polisztirollapok. A polisztirollap hőszigetelések párafékező hatásával kapcsolatos hiedelmeket a legújabb kutatások cáfolják. Amint azt pontos mérésekkel kimutatták, bármilyen külső hőszigetelő anyagot alkalmazunk is, a szoba levegőjének páratartalmából csak 2,5 - 3% távozhat a falazaton keresztül, a megmaradó 97% csak szellőztetéssel távolítható el.
A polisztirolhabot jó hőszigetelése, könnyű megmunkálhatósága és egyszerű szereléstechnikája a költséghatékony tömeges felhasználás elsőként választandó anyagává teszi. Homlokzati hőszigetelésre a gyártás után méretváltozást már nem mutató 80N/mm2 nyomószilárdságú fehér és grafitos duzzasztott polisztirolhab lapokat (EPS-80) használják, melyeknek jelölése a táblák keskenyebbik végét keresztező piros csík. A talajközeli részeken gyakran az ütéseknek jobban ellenálló nagy nyomószilárdságú (EPS-200) duzzasztott polisztirolhab lapokat, vagy zártcellás (extrudált) polisztirolhab táblákat alkalmaznak.
Milyen vastagságban ?
A homlokzati hőszigetelésre használt polisztirollapok vastagsága azokban az időkben, amikor a hőszigetelési előírások a falazatokra 0,7 W/m2K hőátbocsájtási tényezőt írtak elő téglafalazatnál 3 - 5 cm, betonfalaknál 7 - 10 cm között volt. Az energiaárak gyors növekedése által generált takarékossági programok szerint a hőátbocsájtási tényező ajánlott értéke 0,3 W/m2K-ra csökkent. Ennek elérésére a legkorszerűbb hőszigetelő falazóblokkoknál 6-7 cm, a régebbi falazóblokkoknál 8-10 cm, a tömör tégla és betonfalazatok esetében 10-12 cm vastagságú polisztirolhab szigetelés szükséges.
Természetesen az ezeknél vastagabb hőszigetelés a fűtési energia megtakarítását még tovább növeli. Ennek következtében napjainkban az átlagos hőszigetelőlap vastagsága 12 - 15 cm körül jár, de készülnek 20 cm-t meghaladó vastagságú homlokzatszigetlések is. Egy kitűzött hőszigeteléséi értékhez szükséges hőszigetelőlep vastagság pontos értékének mghatározásához a falazat egyes rétegeinek hővezetési tényezőin alapuló számítások szükségesek.
Megvalósítás
A hőszigetelő táblákat a hátoldalukon a táblahatárokon keretszerű -, a hátoldal belső területein pontszerű ragasztással rögzítik. Az így felragasztott tábla a falazat és a polisztirollap közötti jelentős hőtágulásbeli különbséget a táblafelületen belüli belső rugalmas alakváltoztatással hidalja át. A felragasztott szigetelőtáblákat a homlokzat méretétől és a ragasztási alapfelülettől függően vagy csak a sarkokon és a nyílászárók fölött, vagy a teljes felületen a négyzetméterenként 5 - 6 dübellel mechanikusan is rögzítik. A felületet ezután műgyantás - cementes ragasztótapaszba ágyazott átlapolt üvegszövettel erősítik meg. Az elsimított ragasztótapaszra kerül rá a homlokzat megjelenését meghatározó vakolat.
Minőségi különbségek
A különböző gyártók és forgalmazók által felkínált hőszigetelő rendszerekben alkalmazott minőségi tanúsítbánnyal rendelkező dübelek, üvegszövetek vagy lábazati- és élvédő sínek között a hőszigetelés mértékét és tartósságát jelentősen befolyásoló számottevő különbség nincs. A minőségi különbséget a kőszigetelő lap, a ragasztótapasz valamint a fedővakolat határozza meg.
Melyik hőszigetelőlap a jobb ?
A homlokzati hőszigetelésekhez szükséges EPS polisztirolhab hőszigetelő táblák gyártásával korábban Magyarországon számtalan kisebb-nagyobb cég foglalkozott. 2003.-ban megtörtént az EU előírásokhoz betartásához szükséges jogharmonizáció, melynek eredményeképpen az EPS termékek műszaki előírásait az MSz EN 13163, az EPS termékek megfelelőségi igazolásának feltételeit az MSz EN 13172, az EPS termékek alakalmazási előírásait az MSz 7573 szabvány tartalmazza. Az ezen szabványokat maradéktalanul betartó gyártók a Magyar EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületébe (MEPS) www.meps.hu tömörültek. A MEPS tagok által gyártott termékek egymással és az egyéb európai unión belüli gyártók EN 13172 és En 13163 szabványok alapján tanúsított termékeivel teljesen megegyező csereszabatos minőséget képviselnek.
A többi nagy hazai gyártó esetén sincs ok a kételkedésre, ugyanakkor még mindig felbukkannak a piacon nem kellően kontrolált hazai gyártásból vagy importból (esetleg a kivitelező magánimportjából) származó kétes minőségű termékek, melyek szilárdsági és tartóssági problémái csak évekkel a hőszigetelő rendszer kivitelezése után jelentkezhetnek. Sok kellemetlenséget okoz a rosszul értelmezett takarékosságból származó tudatos minőségrontás is, melynek során a hőszigetelésbe kisebb nyomószilárdságú (80 helyett 30 - 70 N/mm2) polisztirolhab táblák kerülnek beépítésre.
Melyik ragasztó a jobb ?
A szigetelőlapok felragasztására és felületük bevonására ugyanaz az anyag szolgál, melyet a kettős feladatra emlékeztetve egyes gyártók gyakran ragasztótapasznak is neveznek. A ragasztóanyagnak el kell viselnie a falazat és a polisztiroltábla hőtágulásának jelentős (1 : 8 arányú) különbségéből és a homlokzat felmelegedése és lehűlése során előálló 30 - 40 C fok hőmérsékletmozgásból származó erőhatásokat. A célra műgyanta és cement keverékéből álló rugalmas ragasztókat alkalmaznak, melyeknek két fajtája jelent meg a piacon. Az egyik zselés állapotú műgyanta, melyhez a felhasználás előtt 1:1 súlyarányban cementet kell keverni. Az előálló keverék nagy teherbírású, ezért kőzetgyapot és polisztirolhab táblák esetében egyaránt alkalmazható.
A másik ragasztófajta poralaku, zsákos kiszerelésben kerül forgalomba, és vízzel történő összekeverése után felhasználásra kész. Az évek során a polisztirolhab hőszigeteléseknél ez utóbbi nyert teret, mivel nem kell külön cementet is beszerezni hozzá és vízzel való összekeverése is egyszerűbb a sűrű ragasztózselé és a cementpor homogén masszává történő alakításánál. A polisztirolhab szigetelőtáblák sík felületre, fémburkolatokra, burkolótégla felületekre történő felragasztásához használnak poliuretán habokat is, amelyek természetesen csak a ragasztó feladatát látják el, a felület bevonására és az üvegszövet beágyazására nem alkalmasak.
Zsákos poralakú ragasztóval számtalan gyártó jelent meg a piacon az egészen kicsi vállalkozásoktól és kétes minőségű importterméket forgalmazóktól kezdve a legnagyobb nemzetközi vállalatokig. Itt az árversenyben elöljáró kisebb vállalkozásokat és az olcsó importtermékeket forgalmazókat kellő óvatossággal kell kezelni, mivel olcsó árat valószínűleg csak a rugalmasságot és jó tapadást biztosító műgyanta adalékanyagok mennyiségének lecsökkentésével azaz a minőség megkurtításával lehet elérni.
Melyik vakolat a jobb ?
A hőszigetelő lapok a több centiméteres vastagságban felhordott hagyományos vakolatok súlyát nem képesek elviselni, ezért a homlokzati hőszigetelő rendszerek céljára maximum 3 - 4 mm vastagságú vékonyvakolatok kerültek kifejlesztésre. Ezek közül a műgyanta adalékokkal javított hagyományos mész-cement bázisú poralakú "zsákos" vakolatok szerény színválasztékuk, víztartalomra való érzékenységük, foltosodási hajlamuk és a kialakítható struktúra inhomogenitásának veszélye miatt nem váltak közkedveltté.
Legáltalánosabban az akrilátgyanta kötőanyag felhasználásra kész "vödrös" vakolatok terjedtek el, melyeknek széles szín-, és struktúraválasztéka, a kialakított struktúra egyenletessége és a vakolat időállósága a legkülönbözőbb igényeket is kielégíti. Ezeknél talán ellenállóbbak a kiváló páraáteresztő képességű és üvegkeményre szilárduló vízüveg kőtőanyagú szlikátvakolatok, melyek azonban inkább a kőzetgyapot hőszigeteléseknél terjedtek el, mivel éghetetlenek és a szálasanyagból készült hőszigetelő tábla kiszellőztetését is biztosítani képesek.
A legmagasabb minőségi kategóriát a kiváló mechanikai, páraáteresztő és színtartóssági jellemzőik mellett szenny- és portaszító (öntisztuló) tulajdonsággal is rendelkező szilikongyanta bázisú szilikonvakolatok jelentik. A szilikonvakolatok korábbi magas ára mérséklődött ezért ez a kiváló vakolatfajta a napjainkra mindenki számára elérhetővé vált.
Rendszergarancia
A komplett homlokzati hőszigetelő rendszereket forgalmazó gyártók nemcsak külön - külön a rendszer elemeire (ragasztó, hőszigetelőlap, felületi bevonat, fedővakolat), hanem azok egymással történő összeférhetőségére, együttműködésére is garanciát vállalnak. A rendszergarancia a homlokzati tűzterjedési tanúsítvánnyal együtt a soklakásos lakóépületek toronyházak közösségi épületek esetében főként a tűzvédelmi szakhatóságok által előírt követelmény. Családi házak, két szintig terjedő épületek esetében a megrendelő számára az elemgarancia is tökéletes biztonságot nyújt.
Elemgarancia
Egyes gyártók nem komplett rendszereket, hanem azoknak csak egyes elemeit (például csak ragasztót, csak polisztirolhabot vagy csak fedővakolatot gyártanak és nem vállalják fel a szükséges segédanyagok dübelek, lábazati sínek, élvédők, üvegszövetek) forgalmazását sem. Ilyen esetben a gyártó garanciát vállal arra, hogy például az általa gyártott ragasztó alkalmas a hőszigetelő tábla felragasztására és bevonására, de felelősségvállalása nem terjed ki fedővakolatra is. Azaz ilyenkor a rendszer elemekből történő kielégítő összeállítása, összeválogatása a felhasználó felelősségét képezi, ami nem jelent problémát és hátrányt akkor, ha az összeválogatott rendszer elemei mind minőségi tanúsítvánnyal rendelkeznek.
Az összeválogatott rendszer általában olcsóbb, mint a rendszergaranciával rendelkező hőszigetelő rendszerek, mivel az utóbbiaknál a külső gyártóktól beszerzett rendszerelemek beszerzési és készletezési költségei nem jelennek meg. Az összeválogatott rendszerből származó egyetlen kényelmetlenség az, hogy minőségi reklamáció esetén esetleg nem egy, hanem két gyártót kell megkeresni, ami azonban nem a felhasználó, hanem a forgalmazó kereskedő feladata.
Ügyesek és bátrak
Sok kivitelező az anyagi előnyszerzés, sok megrendelő pedig az olcsóság révületében a minőségre és élettartamra nem gondolva kétes műszaki tartalmú megoldásokkal próbálkozik. Például a homlokzaton jelentkező fokozott igénybevételek elviselésére alkalmas polisztirollap ragasztót hétköznapi csemperagasztóra cseréli ki, tanúsított polisztirol hőszigetelőlapok helyett nagy alakváltozásokra hajlamos kisebb nyomószilárdságú olcsóbb hőszigetelőlapokat épít be a rendszerébe. E tudatlan találékonyság ára a homlokzati hőszigetelés élettartamának jelentős lerövidülése.
Árak és biztonság
A felhasználó számára a legmagasabb árakat, egyben a legnagyobb biztonságot és legkisebb egyéni felelősséget a rendszergaranciával rendelkező termékek felhasználása jelenti. Ennél kedvezőbb árak jelentkeznek a rendszer elemgaranciával rendelkező részekből történő építésénél, miközben a kiválasztás felelőssége alig növekszik. Az olcsó, nem a célnak megfelelő anyagokból összetákolt rendszerek esetében pedig nem felelősségről, hanem felelőtlenségről kell beszélnünk
dr Tivadar János
